A denevérember harca egy épelméjű Jokerrel.
A Los Angelesben töltött kiruccanásom utolsó napján végre betévedtem egy képregenyboltba is, ahol egyből megakadt a szemem a DC Comics Black Label kiadványain. Ezek azok a képregénysorozatok, amik az idősebb korosztálynak készülnek, magyarán sokkal szókimondóbb nyelvezetet, erősebb képi világot és komolyabb témákat tartalmaznak. Az első könyv, ami felkeltette az érdeklődésemet, a Batman: White Knight (Fehér Lovag) volt, a borítón Batmannel a rácsok mögött. Már ezen is eléggé meglepődtem, hát még mikor megnéztem a hátlapot, amin a következő felirat állt: "The Joker goes sane!" (=A Joker épelméjű!). Egy ilyen bátor kijelentésnek persze lehetetlen volt ellent mondani. A White Knight 2017 és 2018 folyamán jelent meg egy 8 részes minisorozat formájában, Sean Murphy író és grafikus (Batman/Scarecrow: Year One, Teen Titans) és Matt Hollingsworth színspecialista (Catwoman) közös munkájának gyümölcseként. Maga a kiadás, amit olvashattam egy rendkívül minőségi kemény borítást kapott, ami már az első pár oldal fellapozása után érezteti, hogy itt bizony egy meglehetősen színvonalas alkotással van dolgunk. Ráadásként a könyv tartalmazza az eredeti kiadások borítóit, kezdetleges vázlatokat és néhány remek grafikát.
Az egész történet igazából egy teljesen alap Batman sztoriként kezdődik: Joker megszökött az Arkhamból, Batman, Nightwing, Batgirl és a GCPD legjava pedig a nyomában van. Csakhogy Batman ezúttal nincs jó kedvében, igazából egyre csak rosszabbodik az állapota. Pontosabban egy másik emberé, az egyetlen személyé, aki Batman valódi énjét távol tudta tartani Gotham Citytől: Alfred Pennyworth. Mindenesetre az üldözés egy gyógyszergyárban csúcsosodik ki, ahol Batman egy meglehetősen nagy doboz ismeretlen gyógyszert nyom le Joker torkán. A következő nap Joker nem kel fel, helyette a bűnös múltja előtti énje, Jack Napier tér vissza. Napier teljesen épelméjűnek látszik, igazából az is (ahogy azt az Arkhamban végzett tesztek is bizonyítják), de Gotham nem felejt egykönnyen, pláne Batman nem. A megújult "Joker" viszont szép lassan meggyőzi a tömegeket, maga melle állítja a rendőrséget, és Gotham Fehér Lovagjaként háborúba indul a szuperbűnözök és a kontrollálhatatlan igazságosztó, Batman ellen. Persze a gyógyszerek hatása sem tarthat örökké...
Nem szeretnék ennél részletesebben belemenni a történetbe, de ahhoz kétség sem férhet, hogy ez volt az egyik (talán legjobb) Batman-Joker képregény, amit valaha olvastam. A történet során mélyebb betekintést nyerhetünk a két karakter személyiségébe, a kettejük közötti kapcsolatba és magába Gotham City-be is. Harley Quinnt egy eddig soha nem látott formában kapjuk meg, és nagy Harley Quinn rajongóként meg kell mondjam, le voltam nyűgözve. Sean Murphy remek történetvezetése és csavarjai egyszerűen nem engedik, hogy az olvasó letegye a könyvet, nem is beszélve a képi világról, ami abszolút lehengerlő. Belső vívódás, pszichológia, politika, vér, szerelem, gyász, őrület... Batman: White Knight. A White Knight egészen új megvilágításba helyezi az egész Batman mitológiát, visszaköszönnek régi ismerős arcok és Batman kütyük, viszont megnyílnak olyan új ajtók is, amik alapjában formáljak át Gotham történetet, es elképesztően kreatív módon teszik ezt.
A könyvet bátran ajánlom veterán és kezdő Batman olvasóknak is, kétségtelen, hogy egy érdekes utazásban lesz része mindkét tábornak. Vannak, akik Batman írásra (és rajzolásra) születtek, és Sean Murphy mindenképp egy közülük.
Írta: Peti
Ha tetszett a bejegyzés, kedvelj és kövess minket a Facebookon is!
