Minden, ami DC!

Értékel a szerkesztőség: Joker

2019. október 06. 13:41 | DC Magyarország | Szólj hozzá!

Vidám arcot nem vágtunk tőle, de erőteljes filmélménnyel gazdagodtunk.

Mivel úgy gondoljuk, hogy egyetlen szerző kritikája nem igazán tudja visszaadni, hogy a népes szerkesztőségünk milyen véleményen van egy filmről, ezért minden DC mozis premier után hozunk nektek egy cikket, amelyben egyenként, néhány mondatban, spoilermentesen megfogalmazzunk a gondolatainkat, majd 5-ös skálán pontozunk, és végül összegzünk és átlagoljuk a pontokat. A rovatunk soron következő alanya a Todd Phillips által rendezett Joker, ami egy más megközelítésbe helyezi a kultikus főgonoszt.

Cathy: Ez a film volt, amiről az első előzetese után kijelentettem: nekem erre van szükségem. A látvány, a hangulat, az atmoszféra... Mind lenyűgözött. Tudom, innen lehet nagyot csalódni, de én pontosan azt kaptam ettől a filmtől, amit vártam és reméltem, hogy látva ezt a szenzációs karater drámát, megkapva ezt a velős és sokkolóan igaz társadalomkritikat át tudom értékelni a pici életemet és még jobban meg tudom becsülni azt, amim van. Mert főszereplőnknek nem sok adatik meg azon a lejtőn kívül, amin szépen lassan legurul... Vagy inkább legurítják. Első pillanattól kezdve az utolsóig magával ragadott a film és nem eresztett és nagyon nyomasztó és sötét és amikor egy pici fény mintha beszűrődne a sok mocsok közé, azt is szinte azonnal elveszik, de sajnos ez már csak ilyen... Filmkészítés és történetmesélés szempontjából is kiemelkedő darab, elfogultság nélkül írom, hogy nagyon megérdemelne jó pár szakmai díjat. 5/5

Peti: Nem volt film, amit jobban vártam volna idén a Jokernél, és azt kell mondjam, nem vártam hiába. Sőt, ez igazából enyhe kifejezés arra, hogy mit éreztem miután kijöttem a teremből. Todd Phillips hihetetlenül mesteri filmet hozott össze Joker karakterével, mind kinematográfiai, mind történetmesélési, mind karakterábrázolási szempontból egyaránt. Joaquin Phoenix alakításának Oscar-gyanús mivolta felől ez előtt a 2 óra előtt sem voltak kétségeim, de még annál is lenyűgözőbb performanszt láthattam, mint amire valaha is számítottam. A Joker egy nagyon megrázó, elgondolkodtató és őszinte karakterdráma, melyben a fő(hős?) pontosan akkor és olyan mennyiségben brutális/megrázó/szimpatikus/elmélkedő/vicces, amikor és amennyire annak kell lennie. A kellően csavaros események, a lelkileg megterhelő képsorok, a lebilincselő történetvezetés és a hibátlan soundtrack tövig beletapossa a nézőt a moziszékbe, majd egy furcsán keserédes érzéssel a mellkasában küldi haza. Egyértelműen fellőtte magát kedvenc filmjeim élére. 5/5

Vera: A Joker egyszerűen mestermű, egy lehengerlően tökéletes alakítással az örök kedvenc színészemtől, Joaquin Phoenixtől. Nagyon nyomasztó és sötét, ugyanakkor fájdalmasan igaz és valóságos, mégis hű a DC világához és a Batman legendához. Fantasztikus megközelítés, mélyen megérintett a film és Joaquin játéka is... Már az első percekben megragadta a szívem, és a végéig el sem engedte. 5/5 - Hosszabb, spoilermentes élménybeszámoló ITT

Ádám: Nem titok, hogy Todd Phillips rendező ezt a szerepet Joaquin Phoenixre írta, aki végül nagy szerencsénkre el is fogadta a felkérést. A színész egyetlen jelenetet/helyszínt leszámítva mindenhol ott van a filmben, és arcának legapróbb rezdüléseivel is képes bizonyítani, hogy ő napjaink egyik legnagyobb színészzsenije. Mindehhez hozzájárul a letaglózó, fordulatos történet, a nyomasztó hangulat, a borongós aláfestések és a gyönyörű fényképezés. Phoenix színésztársai hozzák a kötelezőt, de semmi külön említésre méltó nincs velük vagy a karaktereikkel kapcsolatban, így úgymond ők képzik a film egyik (egyetlen?) gyengepontját. Todd Phillips rengeteget harcolt a stúdióval, hogy ilyen formában hozhassa el nekünk ezt az alkotást, és csak remélni tudom, hogy ez a bátor lépés változást hoz majd a mostanra sablonossá, kiszámíthatóvá degradálódott képregényfilmes műfajba. 4.5/5

Genzo: Szeretem az olyan filmeket, amelyeket többféleképpen lehet értelmezni, és rám van bízva, hogy a saját tudásom és érzéseim szerint rakjam össze a puzzle darabkáit, hogy aztán kapjak egy lehetséges megoldást a sokból. A Joker maximálisan ilyen alkotás, bőven ad teret a nézőnek, hogy elgondolkodjon azon, amit látott. A spoilereket elkerülve csak annyit mondok, hogy a film első kétharmadában volt egy történetszál és egy fordulat, amivel kapcsolatban már fogalmaztam is fejben a negatív gondolataimat, de aztán szerencsére mindkét sztorielem nagyszerű lezárást illetve magyarázatot kapott, eloszlatva az addigi kételyeimet. Kiemelném az előzetesekben is mutogatott lépcsőn táncolós jelenetet, ami számomra elképesztően erős volt. Ott azt lehetett érezni, hogy Joker a felszínre tört, és nem csak Arthur Fleck tűnt el ennek következtében, hanem Joaquin Phoenix is. Phoenix egyébként a teljes játékidő alatt rettentő odaadással és hitelességgel játszott, de ebben a fontos karakterpillanatban volt talán a legerősebb számomra, illetve a film végén, amikor... eszemben sincs elárulni, mit csinált. Az operatőri munka ennél szebb nem is lehetne, a zene már-már külön karakternek számít, az a néhány kiválogatott dal pedig jókor csendül fel jó helyen. Nem elég egyszer látni. 5/5 - Teljes, spoilermentes kritika ITT

Szilvi: Amikor bejelentették a filmet és lehullt a lepel a költségvetéséről és Joker alakítójáról, lehetett érezni, hogy a stúdió is bátrabb lesz, és megpróbál egy igazi drámát összehozni, amihez ráadásul a megfelelő színész is a markukban van. Ezt sikeresen meg is tették, és Phoenix meghálálta a bizalmat, hogy ráépítették az egész projektet, amit a nagyszerű fényképezés és zene csak még emlékezetesebbé tesz. Az ilyen műfaji kisérletezgetést mindig támogatni kellene egy képregényfilm/film rajongónak, és nem kétségbeesni rögtön az első információk után. Igazi moziélmény, ami sokáig veled marad, és szívesen beszélnél róla, hiszen van is miről. 5/5

Gergő: Azt sem tudom, hol kezdjem. A szerkesztőségből talán én voltam a legkevésbé rápörögve a filmre. Nem igazán ismertem se Todd Phillips, se Joaquin Phoenix munkásságát, így e tekintetben nem voltak nagy elvárásaim. Ami ennél sokkal jobban érdekelt, az az, hogy hogyan fogják megvalósítani Joker eredet történetét Batman nélkül? Nos...röviden? Baromi jól. Rettenetesen jól felépítette a rendező a világát. Körülbelül a 10. perc környékén szippantott be a film, és onnantól kezdve nem eresztett. A hangulat, a színvilág, és a főszereplő játéka magával ragadó, a történet nagyszerű, a csavarok tökéletesen időzítettek, és pontosan akkorát ütnek, amekkorát kell. Joaquin Phoenix játéka egyszerűen zseniális. Ijesztő volt néha látni, hogy milyen részletesen formálta meg a karakterének mozdulatait, hanglejtéseit, az arcizmainak játékait. Lényeg a lényeg: ezt a filmélményt nagyon nehéz szavakkal leírni, mindenképpen javaslom mindenkinek, hogy menjen el, és élje át maga is. Nekem minden várakozásomat felülmúlta. Ha értékelni kellene számmal: 5 cigarettát adok neki az 5-ből.


Összegzés: Talán senki nem dobott egy hátast a döbbenettől, hogy mindannyiunkat teljesen magával rántott a film, ami végül az ötös skálán 4.9-es átlaggal végzett a szerkesztőségünkben. A bátrabb, kísérletezőbb, már-már művészfilmesebb megközelítés ezúttal minőségi alkotást eredményezett, amit valószínűleg újra fogunk még nézni, akár többször is, a lemezes kiadvány pedig kötelező darabja lesz majd az otthoni filmgyűjteményünknek.

Ha tetszett a bejegyzés, kedvelj és kövess minket a Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://dcmagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr4215200686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.